
Tőrbe ejtve (de most komolyan: miért nem “Tőrbe csalva“?!)
Spoilermentes élménybeszámoló
Rian Johnson rendezőt a Star Wars-rajongók keresztre feszítették a félresiklott Az utolsó jedik miatt. A Tőrbe ejtve az ő új filmje, amit Az utolsó jedikhez hasonlóan nemcsak rendezett, de ő maga is írt. Érdekes módon Johnson az űropera után a klasszikus bűnügyi történetekhez nyújt – és milyen jól tette! Ezt a filmet nyugodtan nézze meg az is, aki Az utolsó jedik miatt legszívesebben a gyehenna tüzére vetné a direktort. Azok a jellemzők ugyanis, amik miatt Johnson Star Wars-rendezését olyan keményen bírálták, ebben a filmben kiválóan működnek. Ilyen például az egyedi humor vagy az aktuálpolitikai kérdések cselekménybe szövése. Az előbbi által lesz a Tőrbe ejtve egy igazán élvezetes tiszteletadás a krimi műfajának. Az utóbbit pedig Johnson ebben a filmben mértékkel és ésszel kezeli, valamint a cselekmény természetes részévé teszi. Gondolok itt olyan dolgokra, mint a „femináci” és „náci” szereplők vagdalkozása, amelynek során mindkét fél egyformán hülyére van véve, ezáltal okosan elkerülve, hogy a film didaktikussá váljon. Az pedig, hogy a gazdag fehér családnak bevándorló alkalmazottja van, szerintem annyira általános jelenség, hogy ezúttal egyáltalán nem lehet beleerőltetéssel vádolni a rendezőt.
Rian Johnson tehát e filmjében a klasszikus krimi kulisszái közé merészkedik. Fogta a zsáner jól bejáratott paneljeit (távoli birtokon álló pazar udvarház, gazdag öregember halála, pénzéhes örökösök, különc magándetektív) és a maga szája íze szerint barkácsolt belőlük egy csavaros krimit. Persze Johnson nem egy Agatha Christie, és a film megnézése után mélyebben belegondolva azért vannak buktatói a sztorinak, de a Tőrbe ejtve ennek ellenére is egy nagyon szórakoztató és kellemes moziélmény. Legfőbb erénye a kiváló párbeszédek és a jól megírt karakterek, akikben pont megfelelő mértékben keveredik a komolyan vehetőség és a parodisztikusság. A jó karakterekhez pedig parádés szereposztás dukál: a mesterdetektív szerepében Daniel Craiget láthatjuk – és milyen jól áll neki, hogy ezúttal nem a baltaarcú macsót játssza! A halott milliomost Christopher Plummer alakítja, az örökségére pályázó családtagjait pedig Jamie Lee Curtis, Don Johnson, Michael Shannon, Toni Collette és Chris Evans. A színészgárda szemmel láthatóan jól érzi magát a szerepeiben, és az ő érdemük is, hogy ilyen jól működik a film. Nekem különösen az első félóra tetszett, a kihallgatásos jelenetek egyszerűen briliánsan vannak felépítve. A színészek közül Chris Evanst emelném ki. Azon ugyanis nincs mit ragozni, hogy Jamie Lee Curtis vagy Toni Collette kiváló színésznő, de basszus, kiderült, hogy Chris Evans egy színész!! Baromi jó, és valósággal lubickol ebben az Amerika kapitánnyal szöges ellentétben álló szerepben (egy gyökér aranyifjút játszik). Le a kalappal!
Különösen tetszett még nekem a film képi világa. A haláleset színhelyéül szolgáló udvarház és a birtok egyszerűen gyönyörű, öröm nézni a külső felvételeket, és legalább ennyire impozáns az udvarház drága holmikkal agyonzsúfolt belső tere. Épp, ahogyan egy kőgazdag, gyökér család rongyrázó életkörülményeit elképzeljük.
A Tőrbe ejtve azon kevés filmek egyike, ami nem folytatás, előzmény vagy reboot, hanem egy eredeti ötletből megvalósított szerzői film, ami nagy kincs a mai világban. Szeretem a Marvel filmeket, de nem örülök neki, hogy lassan már semmi más nem kerül moziba. Ezért nagyon becsüljük meg a Tőrbe ejtvét!
2020. január 09.