Photo by Parisa Taghizadeh – © 2021 20th Century Studios
A Tőrbe ejtve friss vért pumpált a klasszikus krimi zsánerébe, és bebizonyította, hogy a nézők is vevők még rá. Erre a vonatra száll fel az Ecc, pecc, ki lehetsz című produkció is, melynek alaphelyzete egy még metább, még ironikusabb alkotást ígér, mint Rian Johnson nagy dobása. Örülhetünk-e egy újabb emlékezetes kriminek? Nos, félig-meddig igen.
1953-at írunk, Londonban épp Agatha Christie nagy sikerű, Egérfogó című színdarabjának 100. előadását ünnepli a társulat, amikor holtan találják az amerikai filmrendezőt (Adrien Brody), aki a darab tervezett filmváltozatát dirigálta volna. A fickó igazi gyökér volt, így természetesen minden jelenlévőnek jó oka volt eltenni láb alól. Az ügyet a kiégett Stoppard felügyelő (Sam Rockwell) – már a neve is egy easter egg: Tom Stoppard írt ugyanis egy paródiát az Egérfogóról The Real Inspector Hound címmel – és a lelkes, tapasztalatlan Stalker őrmester (Saoirse Ronan) próbálja felgöngyölíteni, folyamatosan finom humorral reflektálva a klasszikus krimik jól ismert fordulataira és eszköztárára.
A rettenetes magyar cím senkit se tántorítson el, ez egy kifejezetten aranyos, szórakoztató, iróniában bővelkedő film. A klasszikus, Agatha Christie nevével fémjelzett „whodunit” („ki tette?”) krimik unásig ismert paneljeit kívánja ironikusan kiforgatni, több-kevesebb sikerrel. Az önreflexió jól működik, sok igazán vicces percet szolgáltat, de konkrét műfajparódiának azért nem elég bátor. A krimipanelek kikacsintós felvonultatásán kívül nincs egyéb puskapora, és nincs mögöttes tartalom, amivel feltöltené ezeket a kiüresített paneleket. Mondhatni, nem futja önfeledt nevetésre, csak egy finom mosolyra.
A karakterek tipikus klisé karakterek, ezt sajnos pont a főszereplő Stoppard felügyelő és az őt alakító Sam Rockwell sínyli meg a legjobban. Rockwell túlzás nélkül a ma élő egyik legjobb színész Hollywoodban (ennyit mondok: Hold, Három óriásplakát Ebbing határában, Jojo nyuszi), de ebben a filmben olyan szürke és semmilyen, hogy alig hittem a szememnek. Stoppard felügyelő eleve alulírt figura: alkoholista, elvált, kiégett nyomozó, minden krimis közhely legnagyobbika és kész. Rockwell a teljes játékidő alatt olyan, mintha le lenne szedálva, semmit nem hoz ki a szerepből.
Szerencsére ott van mellette Saoirse Ronan, akinek a figurája szintén egy két lábon járó sablon (a bizonyítani vágyó zöldfülű), de kicsit összetettebb, mint a felügyelő, és Ronan képes élettelivé, bájossá tenni. Ő az emlékezetesebb, és sokkal inkább ő a főszereplőnk. A mellékszereplők közül kiemelkedik a stricibajszos Adrien Brody, aki lubickol a tenyérbemászó gyökér szerepkörében.
Az ötvenes évek korrajza remekül sikerült, leszámítva a néhol túltolt politikai korrektséget. A ruhák, kocsik, díszletek nagyon rendben vannak, színpompás a látványvilág, hangulatos a zene, jók a korabeli popkulturális utalások, kikacsintások és ügyes a valós személyek és események fikcióval való keverése.
Összességében kellemes szórakozást nyújt az Ecc, pecc, ki lehetsz, krimikedvelőknek, Agatha Christie-rajongóknak feltétlenül ajánlott, de nem ez a film lesz a műfaj új mérföldköve.
2022. október
Koncertutazó / Concert traveler 